Az első könyv, aminek nekiálltam, Alexandre Dumas-tól a Monte-Cristo grófja. Amikor barátom anyukájának elmeséltem, hogy mibe vágok bele idén, rögtön ezt ajánlotta a trilógiához és már hozta is le az emeletről mind a három könyvet. A férjével kb. ufónak néztek, hogy nem láttam a filmet, nem olvastam a könyvet, de majdnem hogy nem is hallottam róla... Annyira ajánlották, hogy nem is mertem volna nemet mondani az elhozására. Jó döntés volt.
Az első könyv közel 500 oldal, így elég sokáig is tartott az elolvasása, ráadásul olyan 500 oldal, ami a mai kiadású könyvek stílusában ezernek felelne meg: kicsi betűk, sűrű sorok, tömött oldalak, vékony lapok. Olyan érzés, amikor olvasod, mintha nem haladnál vele semmit, a sztori mégis magába szippant és olvasás közben el is felejted, hogy mennyi van még vissza és hogy ez egy kihívás, mert egyszerűen egy felesleges mondat nincs az egész könyvben. Az író segít abban, hogy mindent a legapróbb részletekig el tudj képzelni, de mégsem a túlzott barokkos körmondatokkal. Ebben az ötszáz oldalban annyi történés van, ami másik 4 könyvet is kitenne. Ha több időm lenne olvasni, biztosan végeztem volna vele pár nap alatt.
A sztoriról nem tudok úgy mesélni, hogy ne lőjem le a poént azonnal. Ezért csak annyit írok róla, hogy a középpontjában egy fiatal hajós áll, akinek életútját, igazának keresését és bosszúállását kísérhetjük végig három köteten keresztül. Aki mégis szeretné tudni előre a csavaros fordulatokat, az például itt és itt olvashat rövid cselekményleírásokat.
Apropó három kötet... Úgy kezdtem el olvasni a Monte-Cristot, hogy akkor a trilógiát ki is pipálhatom. Az első kötet végén rá kellett jönnöm, hogy ez nem a klasszikus értelemben vett trilógia sajnos. Ez a rész mondhatni sehogy nem ért véget, csak abbamaradt a sztori, mintha elvágták volna a vetítőben a filmszalagot. A következő rész pedig bármiféle bevezető nélkül folytatja a félbehagyott történetet. Mondhatni, hogy Alexandre Dumas regénye egy közel 1500 oldalas csoda, három kötetben kiadva. Ami így utólag belegondolva logikus...
Szóval a trilógiát buktam, de nyertem egy gazdag történetet, aminek várom a folytatását. Ajánlom azoknak, akik szeretik a kalandos, érdekes, pörgős, Napóleon idejében játszódó, utazós könyveket, melyek magukkal sodornak az ármány és az élet furcsa fintorainak szinte hihetetlen, de mégis csodás világába. (A filmet is meg fogom nézni, ha kiolvastam a könyveket.)
Jelenleg egy "könnyebb" könyvet vettem a kezembe, Anyukám javaslatára, amiről már az ajánlóban kiderült, hogy az valóban trilógia. Ilyen az én szerencsém. :D Azért a Monte Cristot is be fogom fejezni és remélem, hogy beillik majd valahova a Reading Challenge listájában.
Keep reading!
N.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése